Kedves pedagógusok, érdeklődők!

Az Iskola a Dombon Egyesület (IDE) 2015 januárjában jött létre, mint a kövesdombi általános iskola magyar tagozatának egyesülete Horváth-Kovács Ádám, volt némettanár, kétnyelvűségért küzdő polgári aktivista kezdeményezésére. Alapító tagjai még: Dávid Erika biológiatanárnő és Kerekes Szilárd történelemtanár.

Egyesületünk célja a magyar tagozaton tanuló diákok, pedagógusok segítése, ösztönzése, díjazása. Ennek érdekében olyan típusú diákvetélkedőket szervezünk általános iskolások számára, melyekből nincs túl sok Marosvásárhelyen (eddig elsősorban művészettörténelem, magyar történelem).

Főleg a kövesdombi diákok számára szerveztünk vetélkedőket, de volt  olyan versenyünk is, melyen két vagy több iskola tanulói vettek részt (Építészek a dualizmus korából, Reneszánsz festők, Az Osztrák-Magyar Monarchia és öröksége, Komor Marcell és Jakab Dezső építészete, Marosvásárhely képeslapokon, Bajorországi keresztény művészet, Festők az Osztrák-Magyar Monarchia korából). Ezen vetélkedők szervezésben a következő történelemtanárokkal működtünk együtt: Barabás Kinga, Héjja Kinga, Högyes Katalin, Kántor István, Neagu Katalin, Oltyán Csaba, Székely-Varga Mária Melinda. A vetélkedők helyszíne a 7-es számú Általános Iskola, a kövesdombi unitárius templom, a kövesdombi általános iskola, a Katolikus Líceum és a Református Kollégium voltak.
  

Vetélkedőink egy jelentős részét (ezt is) a magyar kormány által működtetett Bethlen Gábor Alap (BGA) támogatta/támogatja.

Kedves gyerekek!

Egy évszázaddal ezelőtt Marosvásárhely lakossága tízszer olyan kicsi volt mint ma. Lakói többnyire magyarok voltak. Az utcákon, tereken szinte csak magyar szót lehetett hallani, a feliratok is mind magyar nyelvűek voltak. A zsidó gyerekek is, de a románok közül is sokan magyar iskolákba jártak.

Pont száz évvel ezelőtt dúlt a világháború. A sok új iskolaépületet sokszor nem tanításra használták, hanem katonák elszállásolására, sebesültek gyógyítására. Hogy miért pont az iskolákat használták erre a célra? Mert nem számítva a Kultúrpalotát, Városházát, a templomokat, ezek voltak a város legnagyobb épületei: a mai Bolyai és Református Líceum épülete (abban az időben „Református Kollégium”) az Unirea épülete (egykor Katolikus fiúgimnázium), a Papiu épülete (Felsőbb leányiskola). És sebesültből nagyon sok volt. Kaszárnyából ugyan volt több a városban, de nem elég.

Az első világháború (1914-1918) nagy változást hozott a marosvásárhelyiek életében. Az Osztrák-Magyar Monarchia (ennek az országnak a magyar részéhez tartozott Vásárhely) a háború végén megszűnt. A város Romániához került. A szobrokat ledöntötték, az utcaneveket mind megváltoztatták, és csak románul írták ki őket. A város magyar lakossága azonban a mindennapi életben erre fittyet hányt, és továbbra is a régi utcaneveket használta. Sokan még ma is következetesen Kossuth utcát mondanak Călărașilor helyett, vagy Iskola utcát Aurel Filimon helyett. Használd te is bátran a régi neveket, ismerd meg azokat az épületeket, melyeket 100-130 éve építettek, ezáltal légy büszke örököse mindannak, amit az Osztrák-Magyar Monarchiában épült, valósult meg városunkban.

A vertélkedőre olyasmiket is megtanulsz, hogy mi az a szemöldök, a kötény, az ökörszem. Hogy eddig is tudtad? Nem biztos! Sok sikert a versenyen!

A Szentgyörgy utca

Jobb oldalon a Görög-ház, bal oldalon a Köpeczi-Teleki - ház - e két saroképülettel kezdődik a Szentgyörgy utca, vagyis az az utca, amely Marosszentgyörgy felé vezet

a bal oldalon lévő timpanonos épület a Zárda, jobb oldalon a posta épülete


  S akkor most nézzük a másik irányból. Jobb oldalon a Zárda, a távolban látszik a főtér a Zenélő kúttal és kivehető a Kossuth-szobor is.

 Ugyanabból az irányból látjuk az utcát, csak picit távolabbról, a Jókai utca elejéről. A Jókai utcával szemben van a Rákóczi lépcső (ez a képen nem látszik). A távolban halványan kivehető a katolikus templom két tornya.

A Gecse Dániel utca

A Református Kollégium helyén állt Marosvásárhely első temploma. Katolikus templom volt, és a Szent Miklós nevét viselte. Az innen induló utcát a templom után Szent Miklós utcának nevezték. Az 1800-as években, vagyis a 19. században épült meg az utca végén a református Kistemplom, és jött létre a Teleki Téka nevű könyvtár (a jobb oldali épület). Szintén ebben a században nevezték át az utcát. Gecse Dániel híres orvos volt. 

A Baross Gábor utca

A Baross Gábor utca eleje a főtér felöl. Az Agrárbank épülete ma is áll, szintén bank működik benne. A vele szemben lévő kis evangélikus templomot viszont már lebontották.

A fent említett két saroképületet láthatod ezen a képen (evangélikus templom és Agrárbank)

ma természetrajzi múzeum

A Székelyföldi Iparművészeti Múzeum után következő épület a magyar királyi honvédlaktanya épületében ma tűzoltóság van, és nem így néz ki, mivel időközben teljesen átalakították

.

A Széchenyi tér 2 szobra és környékük

A Főtéren két szobor állt, egymással szemben: Kossuth Lajos szobra (a kép jobb oldalán) és Bem József szobra. A főtérnek ezt a részét Széchenyi (ejtsd: szécsényi) térnek hívták.

Jobbra, hátrébb Bodor Péter zenélő kútja látható, mely ekkor már nem zenélt.

A szobor háta mögött a Szentgyörgy utca, balra a Kossuth utca. Jobbra a Görög-ház, ha előtte jobbra térsz, a várhoz érkezel.

 Görög-ház és Zenélő kút, távolabb a Vártemplom és a Vargák bástyája látható.

Bem József szobra volt az első szobor a főtéren. Ő volt az a lengyel tábornok, akinek a seregében harcolt Petőfi Sándor is.

Bem szobrától nem messze állt két ház: A Toldalagi-palota ( egyemeletes) és a Bányai-ház (a kétemeletes). 

A Széchenyi téren két templom volt: az egyik a katolikus plébánia (teljes nevén: Keresztelő Szent János plébánia)

Ez a szemközti oldal, a kétemeletes ház az Apolló-palota (ma ez háromemeletes) és távolabb a Széchenyi tér második temploma: a Barátok temploma (a ferences szerzeteseket nevezték barátoknak).

Az Iskola utca

- a Kossuth utcát köti össze a Baross Gábor utcával
- Mielőtt az Iskola utca nevet kapta, sokáig Tyúkszer vagy Tyúkszar utcának nevezték (itt volt a baromfipiac) 
- itt épült fel 1898-ra (a 19. század végére) a zsinagóga vagyis a zsidók temploma, a két képen ezt láthatjuk

A Városháza és környéke

A főtér

Azt a részét, amely közelebb van a Poklos patakhoz, Deák Ferenc utcának hívták

A Városházán magyar zászló leng. Ez a kép még akkor készült, amikor nem állt még a Kultúrpalota. Ezért látható az Iskola utca legmagasabb épülete: a zsinagóga (a zsidók templomát nevezik így).

A felső képeslap feladója szerint a vásárhelyi városházánál talán csak a pesti (budapesti) városháza szebb. A városházától jobbra a Nyugdíjpalotát látod. A Kultúrpalota még minding nincs megépülve.

A Ferenc József Közművelődési Ház 1913-ra készült el.

A Bolyai utca

 A Bolyai utca a 19. század második felétől viseli a híres matematikus, Bolyai Farkas nevét. A Református kollégiumtól (Bolyai Líceum) a Főtérig tart, a Bányai-Pap-palotáig (jobb oldalt). Az utca korábban a Nagyköz nevet viselte.

A Bolyai utca torkolata a Pap-Bányai-palota és a Transzilvánia szállóval a 20. század elején.  A szállodát azóta már többször átépítették.

A Bolyai utca azon kevés marosvásárhelyi utcák közé tartozik, amelynek ma is ugyanaz a hivatalos neve, mint egy évszázaddal ezelőtt.

Kossuth utca

Mielőtt Kossuth Lajosról nevezték el, évszázadokon keresztül Szentkirály utca volt, mivel Szentkirály felé vezetett.

 Balra a Dudutz-sarok, vagyis a Dudutz testvérek üzlete, jobbra a Köpeczi-Teleki-ház. Itt kezdődött a Kossuth utca.

Balról az első: Bodolla Ferenc háza.

Bodolla Ferenc háza az átépítés előtt (a félköríves záródású ablakokkal rendelkező épület)

Építészeti elemek

- egyenes záródású ablak
- félköríves záródású ablak
- szegmensíves záródású ablak
- csúcsíves záródású ablak
- szemöldökpárkány (vagy röviden: szemöldök)
- kötény
- timpanon
- kupola

A Gecse Dániel és a Verbőczy utca találkozásánál vagyunk. A bal oldali épületnek egyenes záródású ablakai vannak, a jobb oldalinak viszont félköríves záródású ablakai.

Az Iskola utcai zsinagóga kupoláján Dávid csillag található

A Toldalagi-palota (az egy emeletes épület) második szintjén lévő egyenes záródású ablakok fölött hullámos szemöldökpárkány található. Az ablakok alatt ablakkötény van. A Bányai-ház (kétemeletes épület) második és harmadik szintjét zárt erkély fogja át.

A Baross Gábor utcai épület homlokzatának felső részén egy timpanon található.
A háromszög alakú timpanont szobrok díszítik.

A Klastrom utcában található katolikus gimnáziumnak félköríves- , egyenes- és szegmensíves záródású ablakai vannak. Egyes egyenes záródású ablakok felett szemöldökpárkány található.

Utcák és terek elnevezései

Egy évszázaddal ezelőtt a város utcái és tereinek magyar elnevezései voltak, számos utca magyar hírességek nevét viselte.

Voltak köztük az 1800-as években (19. században) élt politikusok:
- a főtér egyik része pl. a Széchenyi (etjsd: Szécsényi) tér nevet viselte (az ahol a Kossuth szobor volt), másik része (Városháza előtti rész) a Deák Ferenc nevet. Az főtérről torkoló egyik utcát Kossuth Lajos utcának, egy másikat Baross Gábor utcának hívták.

Voltak írók, költők és festők
Jókai Mór utca (a Szentgyörgy utcától az első utca balra, ha a Főtérről megyünk Marosszentgyörgy irányába)
Mikszáth Kálmán (a Főtérről indul a mai mozi mellett felfele)
Petőfi Sándor utca - a mai Posta utca
Munkácsy Mihály utca (meredek utca, amely a Gecse Dániel utcából indul a Somostető fele)

Magyar királyokról elnevezett utcák:
Béla király út, folytatása a Lajos király utca (a mai Cuza Voda utca)

Helyi hírességekről is neveztek el utcákat:
Bolyai utca és ennek folytatása a református Kistemplomig a Gecse Dániel utca

Az első világháború kitörése az utcák elnevezésére is hatással volt, a szövetséges országokról, népekről mind neveztek el utcákat.  Így lett Német utca, Bolgár utca, Török utca, a Szentgyörgy utcát pedig átnevezték Vilmos császár utcára, mivel ő volt az Osztrák-Magyar Monarchia legfontosabb szövetségesének, Németországnak az uralkodója.

Bővebben itt olvashatsz városunk utcáiról:
PÁL ANTAL SÁNDOR: A marosvásárhelyi utcák, közök és terek történeti névtára

Híres személyek, akikről utcákat neveztek el

 Arany János
- költő, ő írta a Toldit
- a korábbi Kis Szentkirály utcát nevezték el róla










Baross Gábor - közlekedésügyi miniszter volt, az ő támogatásával épült fel a róla elnevezett utcában a Székelyföldi Iparmúzeum. Ezt az utcát korábban Hajós köznek nevezték (a tutajosok találkozóhelye volt).




Bolyai Farkas - a 19. század híres magyar matematikusa volt, nem véleltenül nevezték el róla az a Nagy köz nevű utcát, mely a Református Kollégium mellett haladt le a Főtérre (Széchenyi tér), mivel sokáig ebben az iskolában tanított.




Deák Ferenc
- a vezető magyar politikusok közül neki volt a legnagyobb szerepe az 1867-es kiegyezésben, amelynek köszönhetően létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia. Ezen belül Magyarország jelentős mértékű önállóságot kapott.
- ő  "a haza bölcse"
- a főtér egyik részét, a hajdani Poklos utcát nevezték róla el 

Deák Ferenc a mai 20 000 forintoson

Ferenc József
- 1848 végén lett a Habsburg Birodalom uralkodója
- 1849-ben az orosz cártól kért segítséget a magyar forradalom és szabadságharc leverésére
- 1867-ben kiegyezett a magyar vezetőkkel és a birodalom átalakult Osztrák-Magyar Monarchiává

a MAGYAR NÉPMESÉK sorozatban Ferenc Józsefet kétfejű királynak ábrázolják, a két fején különböző koronával. Ez azért van, mert az uralkodó Ausztriának császára, Magyarországnak királya volt.





II. Vilmos német császár
1914-ben kitört az első világháború, melyben az Osztrák-Magyar Monarchia legfőbb szövetségese Németország volt. Ezért a Szentgyörgy utcát átkeresztelték Vilmos császár utcára.


A képen bal oldalt látod Vilmost. Németország zászlaja akkor nem fekete-vörös-arany volt, mint ma, hanem fekete-fehér-vörös. Vilmostól jobbra az Osztrák-Magyar Monarchia uralkodója, Ferenc József látható.






Gecse Dániel
- marosvásárhelyi orvos volt
- a korábbi Szent Miklós utcát nevezték el róla


 
Kossuth Lajos
- az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik legkiemelkedőbb alakja, 1849-ben Magyarország kormányzó elnöke
- a forradalom leverése után külföldre menekül, és soha nem tér haza, nem értett egyet a kiegyezéssel
- A korábbi Szentkirály utcát nevezték el róla.



Jókai Mór -  az 1800-as évek (19. század) egyik legkedveltebb magyar írója volt.



 
Széchenyi István 
- ő volt az első akiről teret neveztek el Marosvásárhelyen, és erre néhány évvel az Osztrák-Magyar Monarchia létrejötte előtt került sor
- az 1840-es évek egyik népszerű magyar politikusa volt, akit sokan még ma is "legnagyobb magyarnak" neveznek. Ő kezdeményezte a Budát Pesttel összekötő Lánchíd megépítését.